Az apaság vélelme
Annak az alapvetések miszerint „házasságban fogant gyermek apja a férj” (1) a családi státusz rendezésére irányuló társadalmi érdek az elsődleges oka. A jogi vonatkozások (gyerektartás, öröklés stb.) tisztázása biztosítja, hogy a gyermek mindenképp tartozzon valakikhez, még ha ez a kötelék biológiai alapon sokszor meg is kérdőjelezhető. (A „kakukkfiókák” arányát a közvélekedés 10%-ra taksálja, de ez a kutatások szerint túlzottan optimista elképzelés.)
A klasszikus eset, amikor a férjnek kételyei támadnak, és megtámadja az apasága vélelmét. Előfordulhat viszont olyan helyzet is, hogy a házasfelek által tudott és elismert tény ellenére kényszeríti a férjre az apa szerepét a törvény.
Ügyfelem - a férje által is - tudottan az új párjától esett teherbe. A házasság felbontását viszont nem sürgette egyikőjük sem. Ez a "kényelmes" megoldás egészen addig tűnt jó ötletnek, amíg ki nem derült számukra, hogy a gyermek mindenképp a férj - azaz ügyfelem volt párja - nevére kerül a törvényi vélelem miatt még akkor is, ha megvan az igazi apa, el is ismeri az apaságát és ezt a férj sem kérdőjelezi meg.
A gyermek státusza ugyanis nem lehet rendezetlen. Ha pedig van férj, a jogszabály egyértelműen válaszolja meg a kérdést.
Miután az ügyfelem nem szerette volna, hogy gyermeke a férje vezetéknevét kapja, (és utólag - rengeteg macerával – kelljen elintézni a "lemondást" illetve az apaság elismerését) igyekeznünk kellett. A válás lebonyolítása ilyen rövid idő alatt szinte lehetetlen, de a szerencse mellénk szegődött.
Az 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 18.§ (2) b) pontja csak az alábbi három feltétel egyszerre történő teljesítése esetén teszi lehetővé az „azonnali” válást:
a felek
• között legalább három éve megszakadt az életközösség,
• igazoltan külön lakásban élnek,
• rendezték a közös gyermek elhelyezését és tartását.
Minden más esetben békítéssel kezdődik az bontóper, majd pedig harminc napon túli időpontra tűzhet ki új tárgyalási időpontot a bíróság.(2)
A (vélelem alapján) „közös” gyerek az adott esetben még csak „útban volt” – azaz jog szerint (még) nincs -, így ezt a feltételt teljesítettük. Az életközösség megszakadásának időpontjára elegendő volt nyilatkozatot tenni. Minthogy a házasfelek szerették volna lezárni a dolgot, nem volt kérdés ilyen tartalmú egyező nyilatkozatuk.
A gond a harmadik feltétellel volt. A külön lakásban élést ugyanis okirattal kell igazolni. Itt szegődött mellénk a szerencse. A férj ugyanis – épp a bontóper napját megelőző pontosan három évvel és 3 nappal – a házasfelek közös címéről - a lakcímkártyája tanúsága szerint - másik címre jelentette be magát. És ez az alig több mint háromévnyi „különélés” tette lehetővé, hogy maradéktalanul megfeleljünk a törvény előírásainak. (3)
A házasság felbontása tehát azonnal megtörtént, a felek tudomásul vették az ítéletet, így az jogerős.
A jogerős ítélet birtokában az ügyfelem hozzámehet a születendő gyermeke apjához, reményeink szerint még a szülés előtt. (4) A gyermek tehát (már az új) házasságban fog születni. Ha pedig a státuszát nem kérdőjelezi meg senki – ilyen személy pedig nem nagyon akad, – akkor a szüléskor már csak az új házassági anyakönyvi kivonatnak lehet jelentősége. (5)
Ez még akkor is így van a törvény szerint, ha a gyermek nyilvánvalóan másik házasság fennállta alatt fogant.
dr. Tokár Tamás
ügyvéd
Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/
Megjegyzés:
(1) 1952. évi IV. törvény, Csjt. 35.§ (1) „A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti.”
(2) Pp. 285.§ (4) 4) "Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik. A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet határnapot."
(3) Ha jobban belegondolunk az ügyfelem késedelme kifejezetten kapóra jött, hiszen ha előbb adjuk be a keresetlevelet, valószínűleg korábban tárgyalják az ügyet. Ez esetben viszont nem lett volna meg a három év különélés, így kötelező lett volna békíteni a feleket, halasztani a tárgyalást azaz a baba mindenképp ezen korábbi házasság fennállta alatt érkezett volna; természetesen a válófélben lévő férj nevére.
(4) Az első tárgyaláshoz képest pontosan egy hónapra írták ki az ügyfelemet, így nem várhattuk meg az ítélet postázására a - bíróság rendelkezésére álló - 30 napot. (Utólag kiderült, jól tettük.) Az ítélet írásba foglalására egyébként 8 nap van. Ennek elteltével szorgalmasan telefonáltam, ügyintézővel egyeztettem - a bíróval aláírattattuk - majd az ügyfelem személyesen vette át az ítéletet, (amit egyébként elgépeltek, így ott a helyszínen ki is javíttatta) és már szaladt is az anyakönyvvezetőhöz, hogy azonnal egybekelhessen (születendő) gyermeke apjával.
(5) Csjt. 35.§ (3) "Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni."
Kapcsolódó anyagok:
Tizennégy éves gyermek elhelyezése
Kapcsolattartás újraszabályozása
Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség
Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása
Házassági vagyonközösség megszűnése
Egyezség házassági bontóperben
A házastársi közös vagyon megosztása
Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj
Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj
Gyermektartásdíj megelőlegzése
