Végrendelet és öröklés
Üdvözlöm, dr. Tokár Tamás vagyok. Irodámban lehetőség van személyes konzultációra, elektronikus távközlési eszköz (telefon, videó) útján történő egyeztetésre; videotelefon útján történő aláírásra és okirati ellenjegyzésre / ingatlan- és cégeljárás /. Amennyiben öröklési joggal kapcsolatos kérdése van, keressen az alábbi elérhetőségeimen, illetve tájékozódjon az alábbi linkeken:
Az ügyvédi munkadíjról - tanácsadástól kezdve a peres és egyéb képviseletig, - a konkrétumok ismeretében tudok tájékoztatást adni.
Kérjen árajánlatot: 
tamas
+36706328552
Kapcsolódó anyagok:
Öröklési és ajándékozási illeték
Ajándék hozzászámítása hagyatékhoz
Végrendeletre elsősorban akkor van szükség, ha halálunk esetére a törvénytől eltérően szeretnénk juttatni a vagyonunkból. Ha van jognyilatkozat, ami utólag nem pótolható, nem orvosolható és nem kiegészíthető, az a végrendelet. Ügyvéd közreműködése végrendelet készítésénél azért is praktikus, mert a végrendeletek központi nyilvántartásában elhelyezett végrendelet létét nem lehet letagadni.
Törvényes öröklés:
Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.
Fentiek a házastárs hiányában történő öröklést szabályozzák. Ha van házastárs, egy gyerekrészt örököl, tehát a hagyatékot úgy kell felosztani, mintha egyel több gyerek lenne. Ha a gyermek kiesik, az ő részét annak gyermekei (örökhagyó unokái) öröklik fejenként egyenlő arányban. Fentieken felül a házastárs holtig tartó haszonélvezet örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tatozó berendezési és felszerelési tárgyakon. Külön kérdés, hogy házassági közös vagyonról beszélünk e, hiszen annak fele eleve az özvegyé és csak a másik fél rész kapcsán merülhet fel öröklés.
Leszármazó hiányában a házastárs örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tatozó berendezési és felszerelési tárgyakat (egészben), és az előbbieken felüli hagyaték felét. A hagyaték másik felét az örökhagyó szülei fejenként egyenlő arányban öröklik.
Ha az öröklés megnyílásakor az életközösség a házastársak között nem állt fenn, és annak visszaállítására sem volt kilátás, a házastárs kiesik az öröklésből. ***
Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl. Ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek. ****
Végrendeleti öröklés:
A végrendeletben foglaltak - amennyiben létezik végrendelet - megelőzik a törvényes öröklés szabályait, ha érvényes (alakilag, tartalmilag megfelel a jogszabálynak) és hatályos (ténylegesen alkalmazható: pl.: nem készült újabb, nem vonták vissza) végrendeletről beszélünk, ami egyúttal teljesen kimeríti a hagyaték egészét. A végrendelkezés szabadságának korlátja a kötelesrész, amely a törvényes örökrész egyharmada, és a leszármazót, házastársat, szülőt illeti, ha az a végrendelet hiányában törvényes örökös lenne.
A végrendelet megtámadása:
A végrendeletet annak érdekében, hogy azt ne lehessen alkalmazni, azaz annak alapján örökölni, meg kell támadni. A megtámadás oka érvénytelenség és/vagy hatálytalanság lehet, és az jogosult annak megtámadására, aki az eredményes megtámadással örökölne, vagy teher alól mentesülne. A megtámadási jog öt év alatt elévül.
Érvénytelenségi okok:
- végrendelkezési képesség hiánya (cselekvőképtelenség),
- akarati hiba (tévedés, jogellenes fenyegetés)
- tartalmi hiba (tanúnak juttatott hagyaték)
- alaki hiba (a keltezés *****, a tanúk jelenlétének, illetve aláírásának hiánya. Amennyiben több lapból áll a végrendelet, akkor minden lapját sorszámozni kell, és a végrendelkezőnek, és a tanúknak alá kell írnia.)
A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága hivatalból nem vizsgálható, hanem csak akkor, ha az arra jogosult személy hivatkozik rá és azok megjelölésével megtámadja azt.
Ügyvéd közreműködése a végrendelkezés során azért is praktikus, mert egyrészt ő maga is tanúsítja a történteket, másrészt elhelyezi a végrendeletet a kamarai nyilvántartásba, így az el nem veszhet, meg nem semmisülhet, nem tagadhatják le annak létezését.
Amennyiben kérdése lenne örökléssel vagy végrendelettel kapcsolatban, keresse fel budapesti székhelyű ügyvédi irodámat!
- Tokár Tamás
ügyvéd
Megjegyzés:
*** A bejegyzett élettársak öröklési jogai megegyeznek a házastársak jogaival.
**** Ági öröklés akkor merül fel, ha nem az örökhagyó leszármazója az aki a törvény szerint örökölne.
***** A Polgári Törvénykönyv Magyarázata című több, mint kétezer oldalas kiskönyvben rengeteg érdekes jogesetet találni a régi Ptk.-hoz kapcsolódóan:
(csak ízelítőül)
- A Legfelsőbb Bíróság nem találta jogszabályszerűnek azt a végrendeleti keltezést miszerint: "prágai utam előtt írtam" tekintve, hogy a prágai út időpontja nem volt pontosan behatárolható,
- Jogszabályszerű viszont ez a keltezés: "Az Úr 1936. évének 51. hete után soron következő 27. holdtöltét követő hetedik szombaton." tekintve, hogy ezen időpont pontosan megjelölhető, kiszámítható,
- "... a közönséges írástól eltérő magánvégrendelet érvénytelen." törvényi fordulaton is sokat merenghettek egyesek. Bacsó Jenő szerint éppen ezért érvénytelen a a görög betűkkel magyar nyelven írt végrendelet, mert a magyar nyelv a latin betűket használja, tehát a görög betűkkel történő írás a közönséges írástól eltérő írásnak számít. / Polgári Törvénykönyv Magyarázata, Második kötet, Harmadik, átdolgozott kiadás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest 1995, 1799. oldal. / Más kérdés, hogy mennyire életszerű, hogy a fentiekhez hasonló végrendelet szülessen...
Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/
